Történet

Úrkút történetéből…
Úrkút bakonyi település, a Kab-hegy északi oldalán, 400 méter magasan a Csinger patak völgyében fekszik.
A mintegy 230 évvel ezelőtt keletkezett település, a kiterjedt erdőség - a fahasznosítási szándéknak és a hasznosítható kőzetnek köszönheti létrejöttét.
A nagyvázsonyi Zichy család uradalmának e területén németajkú telepesek, mintegy 20 család üveghutát létesített. A telepesek nagy része a korábbi bakonyi üveghutákból érkeztek, Németországból történt közvetlen betelepítésről nincsen adat.
Az úrkúti huta 1781-ben kezdte meg működését, alig 20 év multán a második hutát is létrehozták. A két hutában mindenféle öblösüveget és táblaüveget készítettek. Csiszolt üveg is készült, a bakonyi huták közül elsőként.
Az üvegkészítés rengeteg fát igényelt, és a keskeny völgyben az erdőtől a település életterét is el kellett hódítani. Az itt élők legtöbben a favágásban és a fával való munkálkodásban szorgoskodtak.
A település szilárd alapját is jelképezte 1795-ben, a 348 lakosa által épített templom, amelynek belsejét az itteni hutában készült üvegcsillárok és gyertyatartók díszítették.


1824-ig tartott az üvegkészítés, ekkor a huták leálltak és a Zichy uradalom kontraktuális (szerződéses) viszonyt létesített az itt élő, dolgos de vagyontalan zsellérekkel. A családok 4-8 hold szántót és 2-6 hold rétet bérelhettek.
A terület mezőgazdasági művelése, a köves talaj és a viszonylag hidegebb klíma miatt mindig is kemény feladat elé állította a „völgymagányban” élő település lakóit. Ezért, és a művelhető föld szűkös volta miatt jellemző maradt az erdőművelés, jelentős volt a mészégetés, szénégtetés, a téglakészítés, sőt az 1860-as években visszatért az üveggyártás is.
1883-ban kisvasút létesült, amely Kab-hegyet Úrkúton keresztül az Ajkacsingeri rakodóval kötötte össze, és így csatlakozhatott a Budapest-Szombathely vasútvonalhoz, ez sok évtizeden át maradt a fa majd ércszállítás legfontosabb útja.


A meglévő, sőt bővülő munkalehetőségek biztosították a megéhetést és a település szinte töretlen fejlődését.
Az 1840-es években mintegy 450 fő,- 1869-ben 597 fő, - az 1900-as években 750 fő volt a lakosság száma.


1829-ben létesült az iskola és száz éven át egy kántortanítóval működött.
Önálló lelkészt 1931-ben kapott a falu és csak 1937-ben lett plébániája. Addig a kislődi, majd a városlődi plébánia filiáléja volt, és pap csak az egyházi szertartásokra jött a településre. Így a szegénységben élő zsellérek körülményeit a település zártsága mellett a kulturális feltételek elmaradottsága is nehezítette.

A község számára új lehetőséget jelentett 1868-ban kezdődött csingeri szénbányászat, Úrkúttól mindössze 3-4 km távolságban. Egyre többen lettek bányászok, mások a bányának végzett fuvarozásban találtak új munkát.
A gyökeres fordulat az úrkúti bányászattal vette kezdetét. 1917-ben a nagyvázsonyi uradalom szénbányát nyitott a faluban. A kevés szén mellett egyreinkább a mangánérc bányászati lehetősége kapta a figyelmet. Szenet két évig bányásztak, de már eközben is felszínre hoztak mangánércet.
1922-ben döntően német érdekeltséggel részvénytársaságot hoztak létre, és megkezdődtek a beruházások az érc kiaknázásáért.
A kezdeti nehézségek majd a csárdahegyi külfejtés után 1934-ben megkezdték a mélyművelést.
Az 1920-as évektől Úrkút életfeltételeit alapvetően a mangánérc bánya határozta meg. 1965-ben 865 dolgozója volt a bányának. Ezt követően a mangán iránti kereslet hullámzóvá vált, majd erősen visszaesett. Napjainkra csak mintegy 90 főt foglalkoztat a bizonytalan jövőjű üzem.


A község lakossága korábban a bányászat hatására jelentősen növekedett és 1968-ban 3186 fő volt Úrkút lakosságszáma, majd ez is csökkeni kezdett és mára mintegy 2200 főre apadt.
A ma itt élők is örülhetnek e táj kivételes szépségének, az erdők és hegyek által tagolt vidéknek.
A lakosság jelentős részének lelkületében tovább él német nemzetiségi eredete, élnek még erre emlékező egyes hagyományai, nemzetiségi iskolája és óvodája is továbbélteti a nemzetiségi tudatot.



(Forrás: Rostási József: Úrkút története)




Úrkút község weboldala - www.urkut.hu Impresszum



Honlapunk megtekintéséhez ajánlott böngészők: Mozilla Firefox, Chrome, Internet Explorer (v9, vagy újabb), Edge